Káldor-díjat kapott a Portfolio vezető elemzője
Makrogazdasági csapatunk vezető elemzője, Madár István nyerte el a 2015. évi Káldor-díjat. Az elismerést péntek délelőtt Bod Péter Ákos, a Káldor-díj bíráló bizottságának elnöke adta át kollégánknak.
Makrogazdasági csapatunk vezető elemzője, Madár István nyerte el a 2015. évi Káldor-díjat. Az elismerést péntek délelőtt Bod Péter Ákos, a Káldor-díj bíráló bizottságának elnöke adta át kollégánknak.
Teljesen új gazdaságpolitikai mix alakult ki Magyarországon az elmúlt hetekben annak köszönhetően, hogy mind a jegybank, mind pedig a kormány fordulatot hajtott végre. A magyar jegybank attól tart, hogy Magyarország a cseh csapdahelyzet felé sodródik és ezt úgy lehet megakadályozni, hogy hazánk rossz fiúvá próbál válni. Egyáltalán nem biztos, hogy ez az új mix igazolható már most és az is elképzelhető, hogy a jegybank ezúttal is a nyereségességi szempontokat tartja szem előtt, ezen szempontok előtérbe helyezése pedig egyáltalán nem vezet egészséges gazdaságpolitikához.
Lényegesen kisebb növekedést produkált volna a magyar gazdaság az elmúlt években az uniós támogatások nélkül. A transzferek hiányában a nemzetgazdasági beruházások folyamatosan apadnának, illetve nagyobb mértékű lett volna a régió gyorsan fejlődő országaitól való leszakadásunk. Van még időnk javítani.
Kicsit túltolta a mai öndicsérő sajtótájékoztatóját a Nemzetgazdasági Minisztérium, így kerülhettek bele olyan mondatok, amelyeken csak mosolyogni lehet. Az ipari adat szokásos hurráoptimista kommentárja szintén nem tanúskodik jó ütemérzékről.
Csak látszat, hogy a hazai magánberuházások kis megingás után újra emelkedő pályára álltak. Az állami fejlesztéseket kiszűrve a beruházási adatokból jól látható, hogy a versenyszféra állóeszköz-felhalmozásai másfél éve süllyedő pályán vannak, az utolsó negyedévben pedig ez a tendencia még inkább erősödött. A magánszektor amortizáción felüli beruházásai régiós összevetésben is alacsonyak. Az aggregált számokat néhány évig még megmenthetik az uniós források, ám ha a hitelezés és a működőtőke-beáramlás nem kezd élénkülni, a növekedési kilátásaink nagyon borússá válhatnak.
A gazdaságpolitika kijelölt egy célt: az Európa legfejlettebb részéhez való gyors felzárkózást. Megnéztük, hogy a múltbeli teljesítmény, a kilátások, illetve a felzárkózás általánosítható tapasztatai alapján milyen esélyekkel futunk neki a konvergenciának.
Az MNB-nek három jó oka is van arra, hogy ne engedje erősödni a forintot. Máshonnan nézve kettő: egy szakmai és egy nem szakmai.
Nem akármilyen bűvészkedést hajtott végre a kormány két nap alatt a "nulla hiányú" költségvetés bejelentésével. Először a fiskális fegyelem legnagyobb harcosaként feltűnve ígérte meg a hiány nélkül gazdálkodó államháztartást, majd kiderült: a kormány nem ígért semmit, sőt. Akár még lazíthatna is a költségvetésen.
A kormány már a 2017-es költségvetésre koncentrál, aminek egyik prioritása az államadósság - mondta Orbán Viktor a ma reggeli interjújában. A miniszterelnök szerint nem elég a GDP-arányos államadósságot csökkenteni, hanem forintban számolva is mérsékelni kell. Nem véletlenül alakult ki ez az igény, megmutatjuk.
Az Audi akkora kapacitást tervez hozni Magyarországra, hogy az még a GDP-n is látszódni fog. De vajon megtört-e ezzel a külföldi tőke látható érdektelensége Magyarország iránt?
Akár 300 ezer olyan család is lehet, aki rövid távon igényelheti a 3 gyerek (vállalása) után járó 10 millió forintos állami támogatást. A tényleges kereslet valószínűleg jócskán elmarad majd ettől a számtól, ami szerencse, hiszen ez felborítaná az állami költségvetést. Ugyanakkor éppen a nagy számok mutatnak rá arra, hogy fontos lenne elkészíteni és közzétenni azokat a hatástanulmányokat, amelyek megmutatnák a gazdaságpolitikai céljait és azok fényében a programtól várt eredményeket.
Ha tavaly új csúcsra szökött az uniós támogatáslehívás, és ezzel párhuzamosan bizonyára az állami beruházások is növekedtek, akkor miért látjuk azt a számokon, hogy a nemzetgazdasági beruházások visszaesnek?
Nagyjából a pénzügyi válság kitörése óta mindenki számára világos, hogy az Európai Unió alapos átalakításra szorul, ha működőképes akar maradni. Az eurózónát érintő krízisből sokan már akkor is általánosítottak, rámutatva, hogy az EU egészének óriási problémája az egységes politikai képviselet hiánya. Arra azonban bizonyára ők sem számítottak, hogy épp 2015 lesz az az év, amikor napnál is világosabban látszik: az Európai Unió súlyos válságban van.
Sok szó esik arról, hogy az EU-támogatások milyen rendkívüli mértékben támogatják a magyar gazdaság növekedését. Ennél azonban még többet köszönhetünk az uniós forrásoknak. Például a devizahitelek forintosítását. Vagy éppen a felminősítést.
A kamatcsökkentés időszakának vége, a Növekedési Hitelprogram kivezetése elindult - ebből akár a jegybanki unortodoxia végére is következtethetnénk. Nagy tévedés lenne: most indul csak be igazán.
Rég nem látott mennyiségű közvetlen tőkebefektetés érkezett tavaly Magyarországra, felcsillantva a reményt, hogy a megelőző évek gyászos eredménye után végre újra érdemi mennyiségű friss tőkéhez jut az ország. A helyzet azonban jóval árnyaltabb annál, mint hogy kimondhassuk: vége a tőkeínségnek. Egyes területeken tőkekivonás zajlik, és úgy tűnik, kettészakadt a külföldi cégek köre.
A 2010-es évek az Európai Unió súlyos válságáról szólnak. Az első fele az adósságkrízissel, és ennek kapcsán az eurózóna fenntarthatóságának kérdésével telt, a másik fele pedig a menekültválsággal indul. A két válság között látványos párhuzamokat találhatunk, amelyek rávilágítanak az Európai Unió intézményrendszerének tökéletlenségeire, illetve arra, hogy jelen formájában az integráció számos esetben inkább csak egy üres jelkép, mintsem nemzetek együttműködése.
A férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége kapcsán számtalan érv és ellenérv fogalmazódott meg azóta, hogy a népszavazási kérdés napirendre került. Ennek kapcsán három, a közbeszédben elterjedt tévhitről írok, illetve igyekszem történelmi kontextusba helyezni a nyugdíjrendszer frissen felmerült dilemmáját.
Robotizáció, sharing economy, innováció - sokak szerint olyan változások előtt állunk, ami teljesen átalakítja a gazdaságok működését. Szétverni ugyan nem kell a gépeket, de a kihívásokhoz alkalmazkodni kell. Annál is inkább, mert óriási szükség van a termelékenység növelésére.
A hónapról hónapra megjelenő ipari termelési adatok egyre csak azt bizonyítják, hogy a növekedésünk továbbra is erősen a járműgyártástól függ. Az alábbiakban néhány ábra segítségével mutatjuk meg, mennyire.
Negatívba fordult az egyenleg.
Most a 787 Dreamlinernél.
Tartósan alacsonyan áll a félelem-index.
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
